Jelmondatuk: A jövő mindenkié!
Az Opel Németország egyik legfontosabb autóipari cége. Legnagyobb üzeme Rüsselsheimben található.
Az Adam Opel által, 1862. január 21-én alapított családi vállalkozás eleinte varrógépeket, később kerékpárokat gyártott. Autógyártással a családi cég Adam Opel 1895-ben bekövetkezett halálig semmilyen vonatkozásban nem foglalkozott.
Adam Opel halála után cégét özvegye és két fia vette át. Folytatták a kerékpárgyártást, majd 1899-ben bekapcsolódtak az autógyártásba. Az első sikeres modelljük a négy(!) lóerős Opel Patent Motorwagen System Lutzmann volt.
Rövid időn belül az Opel az egyik legnagyobb német autógyártóvá fejlődött. Ebben szerepet játszott az is, hogy a rüsselheimi telephelyen 1924-ben bevezetett futószalagnak köszönhetően a cég olcsó modelleket állított elő, amelyek iránt a kereslet is rohamosan megnőtt. Az 1928-ban kibontakozó gazdasági válság az Opel cég életét is megváltoztatta 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és testvére, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek, 140 millió birodalmi márkáért. A cég a korábbi nevét és az Opel márkanevet megtarthatta.
Amikor már igazán kezdtek fellendülni az autóeladások; kitört a második világháború, és a szövetségesek lebombázták az Opel-gyárat. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot és gyártósort, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel már Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket gyártott a Szovjetunió. A háború után aztán feltámadt az Opel, és újult erővel nőtte ki magát Európa egyik legnagyobb autógyárává.
A régebbi modellek gyártását ennél a cégnél is Ázsiába helyezték át; a Daewoo-hoz, az Opel Agila a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi üzemébe került.
2009 őszén a General Motors igazgatótanácsa arra a döntésre jutott, hogy – hosszas huzavona után – a kanadai Magna és az orosz Sberbank konzorcium kaparinthatja meg az Opelt. A bejelentést követő sajtótájékoztatón a Magna egyik vezetője óriási leépítéseket helyezett kilátásba, aminek hallatán az Opel szakszervezete közölte, hogy „eddig nem erről volt szó”. Ráadásul a hoppon maradt másik tulajdonosaspiráns, a belga RHJ International pénzügyi befektető is megpróbált jogi lépéseket tenni. Végül a káoszt a GM november 3-ai döntése zárta le, miszerint a szerződés semmis, az Opel a GM-nél marad.
Az évek folyamán az Opel számos koncepcióautót mutatott be. A két világháború között a Rak 1, a Rak 2 és a Rak 3 jelű modellek egyszemélyes, rakétával hajtott járművek voltak.
Hasonlóan a Volkswagen-csoporthoz, dízelbotrány robbant ki az Opelnél is, 2018 októberében. A német KBA közleményt adott ki, melyben az áll, hogy összesen 96 000 Opel Cascada, Opel Zafira Tourer és Opel Insignia típust hívnak vissza azért, mert az Opel is manipulálta a fedélzeti szoftvert, amivel hamis kibocsátási értéket jelentettek meg. Míg a Cascadánál és az Insigniánál a 2.0 literes (125 kW) dízelmotor, a Zafiránál az 1.6 literes (88 kW és 100 kW) és a 2.0 literes (96 kW és a 125 kW) dízelmotorok voltak érintettek. Ebből a 96 000 modellből kb. 64 000 modellt Németországban állítottak forgalomba.
Az 1990-es évek-ben Magyarországon az Opel Astra Kupa volt az első „nyugati” típusra kiírt autóverseny-sorozat.
Az Opel 2005-ben szállt ki a DTM sorozatból.
2015-ben az Opel Motorsport a Kissling Motorsport közreműködésével megépítette a K-Astrán alapuló Astra TCR-t. Ám úgy döntöttek, hogy amíg az Opel nem nyereséges, nem vesz részt a cég különböző motorsportokon.
Szeretnél még többet megtudni az Opel-ről? Kattints ide!
